A böngésző régebbi verzióját használja. A legjobb MSN-élmény érdekében használjon egy támogatott verziót.

A házasságom első 4 évében teljesen elszegényedtem, hogy miért? Mert kötött a házassági szerződés

Éva-embléma Éva 2022. 05. 20. ÉVA Online

„Most már csak szánalommal tudok visszatekinteni rá. Lehet, hogy valaha szerettem, de nem felejtem el neki azt, amit anyagilag tett velem, pusztán a törvény nevében.” Babett története.

© Getty Images

"Megismerkedés, szerelem, lánykérés és házasság. Vagyis még előtte volt egy, akkor nem is olyan óriási dolognak tűnő tényező, mégpedig a házassági szerződés megírása. Ő kérte, mert neki volt mit féltenie már akkor is. Jól keresett, biztos állása volt és szép kis összeget rakott össze már akkora is. Ez volt az ő vagyona. Érthető volt, hogy ez neki fontos, hogy ’nála’ maradjon, bárhogy is alakuljon a mi közös életünk a jövőben. Hogy világos legyen? Nem is feltételeztem, hogy ebből nekem bármi járna is később.

Megírtuk a szerződést egy szerelemittas időszak derekán, amikor már az esküvő szervezésben nyakig elmerültem,így  nem is volt igazán a figyelmem fókuszában. Mondta a részleteket, hogy ez így, lesz, hogy az úgy...nem is igazán figyeltem. Mondtam oké, minden jó így.

Lefutott az édes hónapok programja, házasok lettünk és egész hamar terhes is. Megszületett a lányunk, majd hamar a másik lányunk is. Nagyon boldog voltam a gyerekekkel. Az más kérdés, hogy az anyagi ügyekben nem voltam független. Persze volt magán bankszámlám, rajta valamicske pénz is, de lévén, hogy nem volt keresetem, nem futott be oda semmi az utolsó fizetésem után. A havi állami juttatásokat utalta csak át a férjem, melyből megvettem azt, ami a gyerekek alap ellátásához kell. Mindenki tudja, hogy nem nagy összegekről van szó, így nem is volt nehéz egy pelenkavásárlós kör alatt elköltenem lényegében mindet.

Anyukám, jött egyszer hozzánk, én meg véletlenül, mintha csak magamnak mondanám, az orrom alatt megjegyeztem egy anya által említett csizma kapcsán, hogy „ugyan anya, miből vegyem, meg. Nincs is rá pénzem....”

Anyukám megdöbbenten kérdezte, hogy mi az, hogy nincs pénzem? Itthon vagyok a gyerekekkel 2.5 éve, azt érti, de hogy van az, hogy nincs pénzem??- kérdezte.

Mondtam neki, pont úgy, ahogy mondja, itthon vagyok és nincs semmi bevételem.

Ahogy kimondtam ezt hangosan –mely akkor már hónapok óta nyomasztott- világosság gyúlt bennem. Tisztán láttam, hogy nem normális helyzet az, hogy én az anyaként otthon töltött idő alatt konkrétan elszegényedek. Nem, hogy elszegényedek, valójában egy fillérem nem volt már akkorra.

Az önmagam elől is takargatott probléma akkor hirtelen felszínre bukott: semmi pénzem és a férjemtől kell kéregetnem, ha valami kell.

Anyukám elég határozottan ösztönözte, és én is azt éreztem, hogy muszáj a férjemmel beszélnem az ügyről.

Letaglózott a férjem nyers válasza, amikor is azt mondta, hogy „hát igen, nincs kereseted, ne is nagyon álmodozz nagy költésekről”. Ezt úgy félig viccesen mondta, de a mondatai után maró érzés maradt csak benne.

Megegyeztünk, ha valamire kell pénz, szóljak neki és ő ad.

Elmondhatatlan érzés az, amikor valakire anyagilag rá vagy szorulva. Hogy kuncsorogni kell, hogy meg kell magyaráznod, hogy miért szeretnél venni egy új télikabátot. Mert persze idővel olyanokat is megkérdezett, hogy

minek az nekem, hisz van már.

Egy évig bírtam ezt, a kapcsolatunk addigra már teljesen megmérgeződött emiatt az anyagi szakadék miatt. A férjem jól keresett továbbra is, jött- ment, én is néhanapján, de ugye a mozira pénzt kellett kérnem tőle. A kellemetlen helyzet miatt egy idő után már elmaradtak számomra ezek az úri huncutságok és a kapcsolatunk is fordulópontra jutott, amikor bejelentette, hogy ő elválna, ő kiszeretett belőlem.

Mi sem tisztább: ő élte az életét, én pedig otthon ültem, konkrétan legatyásodva.

Elváltunk, de ami akkor kiderült csak egy újabb hidegzuhany volt.

A férjemmel való 4 év házasság alatt szerzett vagyonra nem voltam jogosult. Minden általa megszerzett vagyon az övé volt. Ez volt a szerződésben, amit én akkor, a szerelmi mámorban nem is igazán értelmeztem.

Ott álltam elváltan és teljesen szegényen. A férjemnek még a szeme se rebbent. Megkérdeztem mi lesz most, hová megyek, de ennyi.

Anyáméknál laktam jó másfél évig, hogy talpra álljak. A volt férjem küldi a gyerektartást, de szégyenteljes annak is az összege. Pedig bőven megtehetné, hogy akár a háromszorosát utalja annak, amit utal. De nem teszi. Most már csak szánalommal tudok visszatekinteni a férjemre. Lehet, hogy valaha szerettem, de soha nem felejtem el neki azt, hogy kisemmizett, magamnak pedig azt, hogy ennyire naiv voltam.

Hollywoodban sem jobb a helyzet. Galériánkban a 6 legmocskosabb válások részletei:

AdChoices
AdChoices

More

image beaconimage beaconimage beacon