A böngésző régebbi verzióját használja. A legjobb MSN-élmény érdekében használjon egy támogatott verziót.

A kormány halálos ítéletet mondott a vályogházakra, de szakértők szerint inkább menteni kellene őket

444.hu-embléma 444.hu 2021.08.01. 444.hu
© Technológia: 444.hu

A kormány múlt héten jelentette be, hogy Magyarország nem tervez többé a vályogházakkal, ezért a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában az ilyen épületek bontását javasolja a felújításuk helyett. A felújításukat várhatóan nem is támogatják többé.

  • Ez több mint 670 ezer házat érint,
  • melyekben 1 396 396 ember,
  • a lakásban élő lakosság 14,4 százaléka lakik.

Az intézkedés eleget kíván tenni az EU-s klímatervnek, amelyben 55 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentés a cél 2030-ra, így ennek fejében Magyarország 2021-2027 között több szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás megvalósításához szükséges forrást kaphat.

© Technológia: 444.hu

A birodalom visszavág

A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi épületállomány nagy részének teljes körű megújulása szükséges, úgy, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni.

Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik. A kormány szerint a vályogházakat „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”

© Technológia: 444.hu

Baljós árnyak

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője júniusban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: „a legkevésbé energiahatékony ingatlanok (például vályogházak) felújítása, a gázhálózatra rá nem csatlakozott háztartások számára megfizethető fűtési megoldások biztosítása, valamint a szociális bérlakás állomány növelése és felújítása” az elsődleges feladat.

A szervezet nemrég egy 13 pontból álló javaslatcsomagot mutatott be, amiben a kelet-közép-európai energiaszegénység megoldására fogalmaz meg ajánlásokat. A javaslatcsomag legfontosabb pontjai az Európai Uniót sürgetik, hogy irányuljon fokozott figyelem az energiaszegénység problémájára, valamint biztosítsák a megfelelő finanszírozási eszközöket.

Louise Sunderland, a The Regulatory Assistance Project senior tanácsadója kifejtette, hogy a közeljövőben a szén-dioxid-árazás kiterjesztése, - vagyis a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszafogása és az energiatakarékosság ösztönzése - több területen szigorúbban fogja büntetni a szén-dioxid kibocsátást és ez leginkább a közép-kelet-európai régióra és az alacsony jövedelműekre lesz negatív hatással.

Az ébredő erő

A vályogépítés története 10 ezer évre nyúlik vissza, és a mai napig több száz országban használják aktív házépítési technikaként. Több fejlődő országban éli reneszánszát ez a stílus számos előnyének köszönhetően. Elég csak megnéznünk Maliban a dzsennéi nagymecsetet, amely a világ egyik legnagyobb vályogépülete. Az építmény a város vallási központja és néhány közeli épülettel együtt a világörökség részét képezi.

© Technológia: 444.hu

A magyarországi tájház hálózat - amibe beletartoznak vályogházak is - jelenleg az UNESCO Világörökségi várólistáján szerepel.

Michael Buck humorista is ilyen épített magának, mindössze 250 dollárból (kb. 76 ezer forint), igaz, két év kemény munkája is kellett hozzá. Buck célja az volt az akcióval, hogy felhívja a figyelmet, nem kell egy életen át megkeresett pénzből házat venni vagy építeni. Hasonló kreatív és gyönyörű épületek találhatóak szerte a bolygón melyek vályogból vagy más természetes anyagból készültek.

Idén a World Architecture Festival (Építészeti Világfesztivál) döntőjébe is bekerült ez az iráni remekmű, amely szintén vályogból készült- írja a The Guardian.

A jedi visszatér

Tanulmányok jelentek meg az elmúlt években amelyek bizonyítják, hogy a vályogból való házépítés több szempontból is környezetbarát- írja a Treehugger c. portál. Ashish Shukla - a Kaliforniai Berkeley egyetem korábbi oktatójának kutatásából kiderül, hogy egy vályogból épített háznál a modern építésű házzal szemben minimális a termelt hulladék teljes mennyisége (total waste), tehát egy ilyen épület, mivel természetes anyagokból készült, nem hagy maga után szemetet, hanem lebomlik minden része.

Itt olvasható az is, ami talán a mostani törvény szempontjából a legfontosabb, miszerint a természetes anyagok használata évente 101 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.

Az új remény

A Környezettudatos Építők Szervezete csütörtökön adta ki állásfoglalását a kormány stratégiájával kapcsolatban. A szervezet 2019-ben alakult és céljuknak tűzték ki a természetes alapanyagokból épített házak népszerűsítését. Az egyesületben egyaránt megtalálhatóak építészek, kőműves és vályogépítő mesterek, oktatók, valamint kutató- és fejlesztőmérnökök, építőanyaggyártók.

© Technológia: 444.hu

Az önkéntes alapú szervezet jelmondata: „A természetes építőanyag-használaton alapuló építéskultúra szakmai képviselete. Ezen belül a fenntartható (természet működését alapul vevő) életmód, a hozzá kapcsolódó építési rendszerek és természetes anyagok alkalmazhatóságának bemutatása, tanítása.”

Állásfoglalásukban egyértelműen kimondják, hogy a közvélekedésben elterjedt gondolat, miszerint a vályogházak csak hatalmas összegekből felújíthatók, nem igaz. Hozzáteszik, hogy szakmai véleményük alapján „a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése”. A szervezet szerint a vályogházak maradéktalanul megfelelnek természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó a EU-s rendeleteknek is.

Hozzáteszik, hogy ez a fajta népi építészeti stílus meghatározó a magyar települések arculata szempontjából, és kulturális, építészeti szempontból is fontos a vályogházak megőrzése. Továbbá olvasható a közleményben, hogy a vályogházak „olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől”.

A Rosenheimi Épületbiológiai Intézet szerint a vályog gyakorolja a legnagyobb pozitív hatást a lakóklímára: a természetes páraszabályozásnak köszönhetően megelőzi a penészedést, mentes egészségkárosító kemikáliáktól, minimalizálja az elektroszmogot így biztosít nyugodt pihenést lakóinak.

Összességében egy vályogból épített ház ökológiai lábnyoma jóval kisebb mint egy modern házé. Emellett a téglaépítésű házakkal szemben minden évszakban biztosítja az ideális hőmérsékletet a benne élők számára. Télen kiválóan tartja a meleget és nyáron a legnagyobb hőségben is hűs levegőt biztosít. Építési költségei jóval kisebbek, csak egy megfelelő talajt kell kiválasztani, továbbá találni egy vályogház építő mestert, aki koordinálja az építkezéseket.

Az utolsó jedi

Gáspár János is egy ilyen mester aki azok szűk körébe tartozik, akik még folytatják ezt a népi építészeti hagyományt, továbbá szintén tagja a Környezettudatos Építők Szervezetének. Gáspár nemcsak, hogy maga építette házát, hanem mind a mai napig ezzel is foglalkozik már 21 éve, és annak él, hogy a szakma fennmaradjon, továbbá minél többen ismerkedjenek meg ezzel az építészeti stílussal. Gyerekkora óta vágyott arra, hogy egy nap saját maga által épített vályogházban éljen. Egy olyan generáció szülötte ahol, még nagyszülei a régi típusú vályogházban éltek, míg ő családjával már tégla építésű házban. Elmondása szerint sokkal jobban szeretett a nagyszülőknél lenni, mert ott sosem volt probléma az évszakonként változó klímával.

© Technológia: 444.hu

Elhivatottságát mutatja, hogy Vályogos építőtáborokat szervez, melyek keretein belül az érdeklődök megismerhetik a “vályogozás tudományát”. Kérdeztük arról, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy ez a régi mesterség lassan feledésbe merül:

„A legnagyobb baj az, hogy kimaradt egy generáció a vályogépítő mesterek között, és ezért nekem is nagyon nehéz volt olyat találni akitől megtanulhattam a mesterséget.”

Az számára sem kérdés, hogy a vályogházakat meg lehet és meg is kell menteni, a Épületfelújítási Stratégiáról annyit mondott, „nem az én feladatom ezt megítélni és nem kellene politikai kérdést csinálni belőle, de ez a mesterség és tájépítészeti stílus a hagyományaink és a múltunk része”.

A mester szerint a vályogházak 10-20 százaléka már nem megmenthető, de ha lenne még ötször annyi hozzá hasonló szakember, akkor a magyar vályogházak többségét fel tudnák újítani.

Az a nehéz - mondja Gáspár - hogy az országban alig van ilyen mester, ezért lassan haladnak a vályogházépítések és -felújítások. Kérdeztük arról is, hogy jelenleg hány ilyen házon dolgozik, és arról számolt be, hogy a következő 3 évre már teljesen be van táblázva, annyi a megrendelés a vályogházakra. Szerinte a mai napig hatalmas az igény az ilyen házakra, hiszen manapság minden téren népszerűek a természetes anyagokból készült dolgok.

Gáspár szerint az, hogy egy vályogház milyen lesz, csak hozzáértő kezektől és megfelelő anyagoktól függ. Ha így építenek meg egy házat akkor nem lesz falvizesedés vagy lepusztulás sem.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

AdChoices
AdChoices

Több tartalom

image beaconimage beaconimage beacon